Törvényi háttér

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.), illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet (továbbiakban: Szkr.) határozzák meg a megújult duális képzés szabályozási kereteit. A Szakmajegyzék szerinti szakmák elsajátítása 2020 szeptemberétől duális képzés keretében, szakképzési munkaszerződéssel zajlik.

Szakirányú oktatás

A szakirányú oktatás két helyszínen folyhat: duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződés alapján, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor a szakképző intézményben.

A szakirányú oktatás a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból áll, a duális képzőhelyen szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.

A jogszabály különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Tehát a duális képzőhelyen megvalósuló szakirányú oktatás esetében a szakmát tanuló, a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan sajátítja el az ismereteket. Az adott szakma egybefüggő gyakorlatára vonatkozóan csak óraszám van megadva, kötelező tartalom nincs. Ennek megfelelően a szakképzési munkaszerződéssel, szakirányú oktatásban részt vevő tanuló – a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van.

Azon tanuló, akinek a szakirányú oktatása duális képzőhelyen történik munkaszerződéssel, annak az egybefüggő nyári szakmai gyakorlata is a duális képzőhelyen van.

Kamarai garanciavállalás

Amennyiben a szakképző intézmény környezetében duális képzésben való részvételre nincs lehetőség, akkor a gazdasági kamara közreműködése alapján nyílik lehetőség a szakirányú oktatás szakképző iskolában történő megszervezésére. A szakképző intézmény csak a kamarai garanciavállalás birtokában gondoskodhat a tanuló szakirányú oktatásáról.

Szakképző intézménynek minden tanév szeptember 30. napjáig kell megkérnie a kamarai garanciavállalást!

Duális képzőhely feladatai

1. Ha a vállalkozás még nincs nyilvántartásba véve mint duális képzőhely, akkor kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához.
2. Biztosítania kell a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket (12/2020. (II. 7.) kormányrendelet 242. §-a).
3. Minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.
4. Munkaszerződést köt a tanulóval illetve a képzésben résztvevő személlyel.
5. Biztosítja a tanuló számára a szakképzési törvényben meghatározott juttatásokat.
6. A szakképző intézménnyel közösen alakítja ki a szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot.
7. A szakirányú oktatásról foglalkozási naplót vezet a Kréta rendszerben, mely tartalmazza:

• • szakmai tevékenység leírását (oktatott tananyag) és az arra fordított idő mértékét,
  • tanuló illetve képzésben résztvevő személy mulasztását,
  • tanuló illetve képzésben résztvevő személy értékelését (a tanuló teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni, félévkor és a tanítási év végén pedig osztályzattal kell minősíteni).

8. A tanuló illetve képzésben résztvevő személy javára felelősségbiztosítást köt.
9. Biztosítja a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot.
10. Biztosítja a tűz-munkavédelmi oktatást.
11. Kapcsolatot tart a kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel.

Szakképzési munkaszerződés

A szakképzési munkaszerződéseket a szakirányú oktatás megkezdése előtt kell megkötni. A szerződések a szakirányú oktatás egészére köthetők, vagy évente legfeljebb két kettő és legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra.

1. A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
2. A szakképzési munkaszerződés megkötésével
   1. a tanuló (tizenötödik életévét betöltötte)
      • elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és
      • kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, valamint
      • kötelessége, hogy betartsa a duális képzőhelyen a munkavállalóra vonatkozó előírásokat, kötelezettségeket.
   2. a duális képzőhely pedig

• vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá
• kötelezettséget vállal a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.

3. A tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett honlapon elérhető a kamara által kidolgozott szakképzési munkaszerződés minta: https://dualis.mkik.hu/szakmai-anyagok

Szakképzési munkaszerződés megszüntethető

• közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
• felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
• azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napján.

A szakképzési munkaszerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél a szakképzési munkaszerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.

A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg e tényről értesíti a szakképző intézményt. A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.

 Szakképzési munkaszerződés megszűnik

• a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséhónapjának utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
• a tanítási év utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi.
• a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
• a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján.

A szakképzési munkaszerződést kötő felek megállapodhatnak abban, hogy a szakképzési munkaszerződés határozatlan idejű munkaviszonnyá alakul. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.

Ha a tanuló nem tesz az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát, a tanulói jogviszony (és ezáltal a szakképzési munkaszerződés is) az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján szűnik meg.

A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet.

Munkabér

A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulót munkabér illeti meg, mely havi mértékének minimumát és maximumát az Szkr. határozza meg (szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a). A tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján (a korábbiakkal ellentétben már nem a minimálbérhez igazodik) a havonta fizetendő munkabér összege legalább 100 000, legfeljebb 180 000 forint közötti összeg. A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit.

A szakképzési munkaszerződésben kell meghatározni a tanulót az Szkr. alapján megillető munkabér összegét.

A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap 10. napjáig történő átutalással kell teljesíteni.

A tanulót ezen felül megilletik az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos, de legfeljebb évente a minimálbér összegének megfelelő mértékű egyéb juttatások. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.

A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából

• munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
• a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
• a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.

Munka- és pihenőidő, munkavégzés kötelezettség alóli mentesülés

A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatást 6 és 22 óra között kell megszervezni.

A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:

• a közismereti és az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet – a szakirányú oktatás közösen elfogadott képzési programja szerint – a szakképző intézmény végzi, vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt,
• a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy vizsgája napján és a vizsgát közvetlenül megelőző három munkanapon,
• minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól pl.: a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, hozzátartozója halálakor két munkanapra stb.,
• érettségi vizsgatárgyanként (az érettségi vizsga napját is beszámítva) négy munkanapra.

Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók számára (a tanuló kérésére) a szakképző intézmény megszervezi a szakmai vizsga előtt a legalább öt munkanapos egybefüggő felkészítést. A szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programba ezért be kell építeni a szakmai vizsgához kapcsolódóan szervezett 5 napos egybefüggő felkészítés rendjét is.

A tanulói jogviszony szünetelése

A tanulói jogviszony szünetelése alatt a szakképzési munkaszerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket. A tanulói jogviszony szünetelése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra vagy munkabérre és egyéb juttatásra nem jogosult.

A jogviszony szünetelésének kezdetéről és végéről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a duális képzőhelyet.

Szabadság

A szabadságok kiadására vonatkozóan az általános szabályok megfelelő alkalmazása mellett figyelembe kell venni a szakképzési szabályozás különös rendelkezéseit is, mivel azok a szabadságot számos esetben az Mt.-től eltérően kezeli.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a 18. életévének betöltése évének utolsó napjáig évente 45 munkanap, ezt követően évente 30 munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. Ez változás a tanulószerződéses foglalkoztatáshoz képest, ugyanis ott pihenőidőt kellett biztosítani a tanulónak, amely nem munkanapokban került meghatározásra.

A nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér figyelembevételével kell megállapítani.

Betegszabadság

A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára (a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében) naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Erre az időre távolléti díj jár, melynek mértéke a munkabér 70%-a.

A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.

Hiányzás

A tanuló a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt mind az intézményi mind a duális képzőhelyi szakirányú oktatásról való távolmaradását a duális képzőhelyen leadott táppénzes igazolással igazolhatja. A KRÉTA rendszerben rögzíteni kell, melyet figyelembe kell vennie a szakképző intézménynek.

Amennyiben a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő 20%-át, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatáról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak 20%-át, úgy az évfolyam követelményeit nem teljesítette, és magasabb évfolyamba nem léphet.

Források:

• 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
• 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról
• https://ikk.hu/
• https://ikk.hu/gyik
• https://ikk.hu/gyik-dualis
• https://dualis.mkik.hu/informaciok/dualis-kiadvany
• https://api.ikk.hu/storage/uploads/files/szkt_kezikonyv20220316pdf-1651737261727.pdf