Home

Montázs az iskola életéből

 

Ganz Ábrahám

 

 

Belépés - Eingang - Enter Belépés Eingang  Enter

Iskolánkról

Képzéseink

Tanáraink

Diákoldal

Programok

CAD

ECDL

Pályázatok

Zöldellő

Támogatóink

Archívum

 

Zöldellő

Zöld Jeles Napok


Szeptember 16. AZ ÓZON VILÁGNAPJA 
Szeptember 20. TAKARÍTÁSI VILÁGNAP 
Szeptember 22. AUTÓMENTES NAP 
Október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA 
Október 21. FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP 
November harmadik csütörtöke "NE GYÚJTS RÁ" VILÁGNAP 
November 27. "NE VÁSÁROLJ SEMMIT!" NAP 
November 27. VÉRADÓK NAPJA 
December 1. AIDS ELLENI VILÁGNAP 
December 29. A BIODIVERZITÁS VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA

Február 2. A VIZES ÉLŐHELYEK VILÁGNAPJA 
Március 1. ÚJRAPAPÍR VILÁGNAPJA

Március 6. NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP 
Március 22. A VÍZ VILÁGNAPJA 
Március 23. METEOROLÓGIAI VILÁGNAP 
Április 7. EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP 
Április 22. A FÖLD NAPJA 
Május 8. NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT NAP 
Május 10. EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP
Május 10. MADARAK ÉS FÁK NAPJA 
Május 24. AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA 
Május 31. DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP 
Június 5. KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP 
Június 8. AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA 
Június 17. VILÁGNAP AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS AZ ASZÁLY ELLEN 
Június 21. A NAP NAPJA 

Június 29. A Duna Napja

Duna a világon az egyetlen folyó, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A nemzetközi Duna Nap célja, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és sokszor kihasznált csodálatos folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki.  A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először ezt a napot, abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelmében a Duna Védelmi Egyezményt.

 

vissza

Szeptember 16. AZ ÓZON VILÁGNAPJA 

 

vissza

Szeptember 20. TAKARÍTÁSI VILÁGNAP 

 

vissza

Szeptember 22. AUTÓMENTES NAP 

 

vissza

Október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA

Az Állatok világnapját minden évben október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
Ferenc, ahogy életrajzírói nevezik, Assisiben, egy gazdag posztókereskedő gyermekeként született 1182-ben. A nélkülözéseket nem ismerő, dalos kedvű, költői hajlamú, a lovagi eszmékért lelkesedő ifjú egyik napról a másikra, „az Úr akaratának engedelmeskedve” levetette drága ruháit, elhagyta szüleit és a betegek, szegények gyámolítójává, Isten igéinek hirdetőjévé szegődött. III. Honorius pápa áldásával követőiből szerzetesrendeket alapított. Gondolkodásának és tetteinek középpontjában a feltétel nélküli szeretet állt. Már életében legendák születtek az állatoknak szóló prédikációiról, az állatokkal való beszélgetéseiről.
A halálát követő második évben, 1228-ban szentté avatták, de a 20. század derekán VI. Pál pápa a környezetvédők védőszentjévé is felavatta. Éppen ezért október 4-én világszerte nemcsak a ferences rendi szerzetesek emlékeznek meg rendalapítójukról, hanem az állatok világnapja rendezvényeivel, az állat- és természetvédők is.
Magyarországon 1991-től, elsősorban állatvédő szervezetek és állatkertek rendezésében tartanak rendszeresen Állatok világnapja megemlékezéseket. Az utóbbi években azonban e jeles napot már az óvodák, iskolák és a természetvédelemmel foglalkozó sokféle más szervezet is szívesen beveszi zöld ünnepei sorába.

„Amelyik kultúra ismeri az állattársak iránti együttérzést, az minden tekintetben érzékeny és gondoskodó. Amelyik kultúra érzi a rokonságot az állatokkal, hű marad a gyökereihez.” (Desmond Morris: Az állati jogok szerződése)
„A tulajdonképpeni állatvédelem közvetlenül nem gazdasági és nem környezetvédelmi ésszerűségből, hanem etikai megfontolásból ered.” (Környezetvédelmi Lexikon)
„…annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni is képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,…” (1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről)

Az Állatok világnapja nagyon jó lehetőség arra, hogy mind a gyermekeket, mind a felnőtteket szembesítsük az embereknek az állatokkal kapcsolatos, sokszor tudatlanságból, nemtörődömségből adódó helytelen, máskor tudatos és rosszindulatú vagy éppen kegyetlen viselkedésével.
Az állatok és az emberek fizikális és szellemi kapcsolata az emberiség történelme során elég ellentmondásos volt, de az elmúlt évszázadban egyértelműen erősen negatív irányba tolódott el. Ennek oka egyrészt a természet kíméletlen kizsákmányolása, a tudomány és a divat egyre erőteljesebb állatigénye, másrészt a haszonállatok és a lakásban tartott kedvencek számának óriási méretű felduzzadása. A problémák sűrűsödésével szerencsére világszerte erősödött a természet sorsáért aggódó, az emberi humánumot az állatokra is kiterjeszteni szándékozó akciók, mozgalmak, sőt ezek eredményeképpen a jogi szabályozások köre is. Megszülettek a nagy nemzetközi és a hazai természet- és állatvédelmi szervezetek is.

Pintér Tibor

 

Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági – kedvtelési állatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik. Nagy eredményeket értek el az állatvédők az utóbbi egy évben, ha csak a vadászati törvény kóborállat kilövésével kapcsolatos módosításaira vagy az állatkínzás bűncselekménnyé minősítésére gondolunk, akkor is.

Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem. Az Ország állattartási kultúrája vad-haszonorientált, a humánus alternatíva nem érvényesül. A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik - hizlalják, sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Libák-szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz”, juhok – sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt… Az állatok feldolgozása ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza Mi laikusok, mikor az étkezéshez vesszük meg a hozzávalókat.

A kedvtelési állatok évről évre egyre szélesebb körűvé növik ki magukat, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre legális-illegális formában, hogy tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a felelőségen kell, hogy alapuljon, a „kedvenc” céljából tartott állatokat egy életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő fedezettel kellene hogy rendelkezzünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezése végett. Ezzel szemben Magyarországon évente több százezer állat válik kóborrá (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban 150.000. állat pusztul el (Szegeden pl. 1000-1500, Budapesten közel 20.000. kutya, macska).

A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki sok százezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer… Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek is van alternatívája.

A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni azért arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel „saját” napjuk van, mégpedig: Laboratóriumi Állatok Világnapja minden évben április 24-e. Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát.

Seres Zoltán Orpheus egyesület

vissza

Május 10. MADARAK és FÁK NAPJA

A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg 1902-ben Magyarországon a Madarak és fák napját.
A világon először Chernel István ornitológus szervezte, 1902-ben, Magyarországon, annak kapcsán, hogy az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

1906. ápr. 27-én Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról.

Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra.

A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország.

http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=24303/

2011. év fája a tiszafa

2011. év madara a széncinege

2011. év vadvirága a leánykökörcsin

vissza

 

 


Iskolánkról

Képzési kínálat

Tanáraink

Diákoldal

 Programok

CAD

ECDL

Pályázatok

Zöldellő

Támogatóink

Archívum

© Minden jog fenntartva

 

 "A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön."

  

Impressum
Elérhetőségünk