|
|
|
|
|||||||||||
|
||||||||||||||
|
Február
2. A VIZES ÉLŐHELYEK VILÁGNAPJA
Március 6. NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP Június 29. A Duna Napja Duna a világon az egyetlen folyó, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A nemzetközi Duna Nap célja, hogy felhívja a figyelmet erre a naponta használt és sokszor kihasznált csodálatos folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először ezt a napot, abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelmében a Duna Védelmi Egyezményt.
Szeptember 16. AZ ÓZON VILÁGNAPJA
Szeptember 20. TAKARÍTÁSI VILÁGNAP
Az Állatok világnapját minden évben
október 4-én, Ferenc napján ünnepeljük. Ez a nap tisztelgés Assisi Szent Ferenc
előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell,
ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Pintér Tibor Hagyományosnak mondható, hogy október 4-e az Állatok Világnapja azzal telik el, hogy az állatvédők az ember által tartott gazdasági – kedvtelési állatok tenyésztését, tartását, a velük való bánásmódot összegezik. Nagy eredményeket értek el az állatvédők az utóbbi egy évben, ha csak a vadászati törvény kóborállat kilövésével kapcsolatos módosításaira vagy az állatkínzás bűncselekménnyé minősítésére gondolunk, akkor is. Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem. Az Ország állattartási kultúrája vad-haszonorientált, a humánus alternatíva nem érvényesül. A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik - hizlalják, sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Libák-szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz”, juhok – sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt… Az állatok feldolgozása ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza Mi laikusok, mikor az étkezéshez vesszük meg a hozzávalókat. A kedvtelési állatok évről évre egyre szélesebb körűvé növik ki magukat, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre legális-illegális formában, hogy tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a felelőségen kell, hogy alapuljon, a „kedvenc” céljából tartott állatokat egy életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő fedezettel kellene hogy rendelkezzünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezése végett. Ezzel szemben Magyarországon évente több százezer állat válik kóborrá (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban 150.000. állat pusztul el (Szegeden pl. 1000-1500, Budapesten közel 20.000. kutya, macska). A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki sok százezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer… Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek is van alternatívája. A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni azért arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel „saját” napjuk van, mégpedig: Laboratóriumi Állatok Világnapja minden évben április 24-e. Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Seres Zoltán Orpheus egyesület
Május 10. MADARAK és FÁK NAPJA
A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg 1902-ben
Magyarországon a Madarak és fák napját. 1906. ápr. 27-én Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra. A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország. http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=24303/ 2011. év vadvirága a leánykökörcsin
|
|||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
© Minden jog fenntartva |
"A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön." |
|
||||||||||||
